A TAS 43. M. nehézharckocsi fejlesztése – 3.RÉSZ

 Turcsányi Károly (szerk.) NEHÉZ HARCKOCSIK – Összehasonlító értékelések, műveleti alkalmazások és a magyar TAS tervezése, Puedlo Kiadó, 2008. (benne a Kovácsházy Ernő okl. gépészmérnök, dr. és Kovácsházy Miklós okl. gépészmérnök Tassal foglalkozó fejezete) alapján.

Tasszamitogepes rajza1

6.  A jármű vezetése, kormányzás

 

A kocsi orrában, a menetirány szerinti baloldalon volt a vezető helye, a közúti járművekben szokásos elrendezésű pedálzattal ellátva. Mind a tengelykapcsoló, mind a fék egyidejűleg működtette a kihajtás mindkét oldali tengelykapcsolóit és szalagfékeit. A kormányzást két, kétlépcsős működtetésű kormányemeltyű szolgálta. Ezek mindegyike (jobb- és baloldali) első meghúzásakor a tengelykapcsolót oldotta (csak az oldalon megszüntetve a hajtást), majd továbbhúzva szorította a hozzátartozó szalagféket. Ennek mértékétől függő hatásra ívbeforduló kocsi a fék teljes zárásakor sarkon fordulást végzett (a lánc megállításával). A sebességváltó kar markolatfordításával lehetett az olajrásegítéses működtetést vezérelni, ill. a két irányban mozgatható kar útján rudazat-rendszer közvetítésével a kézi erejű, mechanikus sebességváltást végezni.

41A2003-A9 sz. rajz (1944 május 27.)

41A2003-A9 sz. rajz (1944 május 27.)

7.  Kocsiszekrény

 

A lemezekből összeállított szekrényszerkezet jól feltételezhetően 6˙156(?)[1]mm hosszú és 1˙200(?) mm magas lehetett. Az övmagasságában előre emelkedő párkányszélessége 3˙150 mm volt egyúttal – a járműszélességet is meghatározóan – sárvédőként is szolgálva. Alatta, a vízszintesen fekvő fenéklemezre állított 1˙800 mm külső szélességű függőleges oldalfalak határolták. A párkány feletti térlezárást az orrészében (tompa) ék alakú és hátrafelé enyhén bővülő “galériaszerű” kiszélesedést mutató, befelé döntött síklemezek alkották. A farán “visszadöntött” és a tetején vízszintesen fekvő fedéllemezekkel a kocsitest mind gyártási, mind harcászati szempontokból célszerű kialakítású volt.

 



[1]milliméter nagyságrend említése ezúttal nem teljesen indokolt, hiszen a páncéllemez megmunkálásának nehézségei, de ennek hegesztési eljárása újszerűsége is indokolták a páncéltest egyedi gyártása során ennél bizonyosan nagyobb eltéréseket

 

Jogvédett fotó! 43.M. Tas számítógépes rajza

Jogvédett fotó!
43.M. Tas számítógépes rajza

 

Az alkalmas páncéllemez esetén6 hegesztett szerkezetűnek tervezett szekrény lemezvastagságai:

  • fenék-, fedél- és galérialemezek (fekvőhelyzetű)            20 mm
  • oldallemezek (állóhelyzetű, ill. ~60° galériadöntéssel)     50 mm
  • homloklemezek, alsó és felső (~30° döntéssel)             75 mm
  • orrlemez  (~75° döntéssel)                                            120 mm
  • döntött galérialemezek                                                 75(?) mm
  • farlemezek, alsó (~50° döntéssel)                                 50 mm  ,felső (~75° döntéssel)                          100 mm

 

Páncéltest rajza

Páncéltest rajza

A tűzbiztos válaszfallal két részre osztott szekrényűr mellső része volt a küzdőtér. Innen ajtón át lehetett hátra, a hűtő- és motortérbe jutni. Az ajtón elhelyezett tolókák kialakítása egyben a küzdőtér hatásos szellőzését és fűtését is lehetővé tette.

A kocsifenéken húzódó rudazatot és csővezetékeket alumínium padozat fedte és itt kapott helyet 700 liter űrtartalmú benzintartány is.

A szekrény tetőlemezén az 1˙650 mm belső átmérőjű toronygyűrű előtt két beszállóajtó volt a vezető és a lövész ülései fölött. Ezek nyitása/zárása belülről karműködtetésű fogasléc-emelővel, majd másik kar elfordításával történhetett. A toronygyűrű mögött (azt körülölelve) két L-alakú légbeszívó, majd három négyzetes szerelőnyílás volt, végül a farlemezig két levegőkifúvó nyílás következett. A “galéria” két oldalán a kocsi farlemezéig felhajtható ajtóval zárható hosszú nyílások szolgálták az akkumulátorok elhelyezését és hozzáférhetőségét. Minden nyílásfedél változóan, ráhegesztett, vagy szegecsrögzítésű acélöntvényű (a Turánnal azonos) forgópántokon volt kihajtható és forgóretesszel, esetenként csavarozással zárható. A szívó- és kifúvónyílások hegesztett fedelei szekrénykeretben célszerűen és váltakozva elhelyezett S-, L- és I- profilú zsaluzással nyújtottak belövés ellen kellő védelmet. A kocsifenéken a motorok alatt két 550×250(?) mm méretű vízmentesen tömített szerelőnyílás, valamint egy szükségkijárási nyílás is (helyét, méretét nem ismerjük) volt.

A felső farlemez közepén köralakú szerelőnyílás volt (370 mm külső átmérővel) a teljes lemezvastagságot kúppalást mentén záró, oldalirányban forgópántokon kihajtható fedéllel.

Az elől ülő vezető és lövész részére a kilátást a tetőlemezen elhelyezett forgatható figyelőprizmák és (Zrínyi-rendszerű) kinézőnyílások biztosították.

A kocsiszekrényben kapott helyet (feltehetően főleg a galériában) a málházásnál megállapítandó mennyiségű lőszer, kényelmesen kezelhető ládákban, rakaszokban.
A tervek szerint szintén a galériába került volna az R-5a rádiókészülék is.

Az ülések környezetében a kiszögelések bőrpárnázata tompította a rázkódtatás következményeit.

A kocsitesten kívüli szerelvényként kaptak helyet a mellső/záró világítások és az antenna, valamint a tartalék lánctagok, szerszám- és málhaládák, ködgyertyák, sáncszerek, kéziemelők és pótkerekek.

A szekrényen elől és hátul vonó- és emelőhorgok voltak felcsavarozva.

A kocsitest orrészén kétoldalt kinyúló lánckerék kihajtóműveket előlről belövés ellen (a lánc által nem takart részen) egy-egy félköríves páncélburok védte. Rögzítése süllyesztett csavarokkal történt.

A kocsitest oldal- és fenéklemezeire kerültek a hordmű elemei, szegecskötéssel.
8. Hordmű

A Tas harckocsi lánctalpainak közvetítésével a járómű és a kocsitest között a hordmű biztosított kapcsolatot. A kocsitest oldal- és fenéklemezeire került szegecskötéssel a futómű-egységeket hordozó, oldalanként 3-3 L-alakzatú üreges- és bordamerevítésű acélöntvény gyám. Ezek két oldalán kapott helyet a rugóvégenként 1-1 (feltehetően gumibetétes) ütközőbak a rugóút behatárolására (rugótörés megelőzése). A láncfutás hátrafelé lejtő vonalában sorakozott a szintén acélöntésű, oldalanként 5-5 láncvezető görgőgyám. Az állítható láncfeszítő kerekek szintén L-alakzatú üreges- és bordamerevítésű acélöntésű gyámjai az alsó záró- és oldallemezre kerültek szegecsrögzítéssel.

 

A kocsiszekrény számítógépen felidézett hordműve

A kocsiszekrény számítógépen felidézett hordműve

9.  Futómű

A Tas harckocsi futómű összeállítási rajza

A Tas harckocsi futómű összeállítási rajza

A Tas harckocsi futóműve a hordmű-gyámhoz kétoldalt csatlakozó lengőkarjain viselte a tengelyenként

A Tas harckocsi hordmű-egysége

A Tas harckocsi hordmű-egysége

 

ikerkerkivitelben szerelt kerekeket. Ezek függőleges síkú mozgását félelliptikus laprugó köteg befolyásolta a két végén (“rugószemek”) alkalmazott kengyelek közvetítésével. Utóbbiak lényegesen, a lengőkarok és rugóvégek egymástól eltérő mozgáspályáinak kiegyenlítését szolgálták. A közepén összefogott rugóköteg csuklós felfüggesztése himbaszerű billenését tette lehetővé. Ezáltal bármelyik keréktengelyt érő erőhatás vele megegyező nagyságban lépett fel a másik tengelyen is.

 

10. Lánctalp, láncfeszítés és –vezetés

A modellfényképeken túl a Tas-láncról eddig mértékadó adatot fellelni nem sikerült. Jellege és mintázata ezeken jól látható, míg anyagában és szerkezetében is jól feltételezhetően a Turán-Zrínyi típussal tekinthető azonosnak. Méreteiben ezeknél nagyobb volt, ami a gyártás során nagy valószínűséggel gondot nem okozhatott. Hiszen akkor ezek hazai gyártása (öntés) a WM-nél és Győrben egyaránt bejáratottan történt . A korábbiakban ugyan a 600 mm láncszélességet választottuk, de éppenséggel az 500 -630 mm között bármelyik értéket megjelölhettük volna.
A lánctalpak – a fenti feltételezéseket elfogadva – oldalanként (számítottan) 86 tagból álltak. Összeszerelésüket végükön rugós biztosítógyűrűvel rögzített csapok közvetítésével végezhették.

 

1. rész KLIKK—

2. rész KLIKK—
Folytatás 4. rész–KLIKK