Az acélbőrű párduc

Magyar Futár – 1944. július 26  -i számának egyik cikke

A világháború döntő szakaszában egymásután jelennek meg a harcmezőn a győzelem szolgálatába állított új német fegyverek, amelyeket a bámulatos teljesítményekre sarkalt hadiipar az idő alatt teremtett, mikor az angolszász terrortámadások állítólag megbénították az Európa szabadságáért fegyverkező Germániát…

Panzer V Panther
A tömeggel szemben a minőség fölénye – ez volt a német hadvezetés elve kezdettől fogva, s a hatodik esztendeje felé forduló világküzdelem minden szakaszában bebizonyult, hogy ez a tétel a diadal törvénye! Az utolsó forduló harci eszközei között ott van az Afrikában bevált és a keleti arcvonal kegyetlen anyagcsatáiban kimagasló eredménnyel alkalmazott Tigris testvére: a Párduc is…
Erről a harckocsiról az ellenség ismerte be, hogy a legtökéletesebb gyártmánya a világ fegyverkezési iparának, s vele szemben egyforma értékűt nem képes bevetni az angolszász szövetség, sem pedig a végső erőfeszítésre vállalkozó szovjet!
A középnehéz harckocsi tűzereje óriási, a konstrukció lehetővé teszi a nagy célzási biztonságot, motorja pedig képessé teszi a Párducot, hogy minden terepakadályt leküzdhessen. Az ötfőnyi személyzet biztonságát a nem vastag, de óriási hajlékonyságú acélfal teszi teljessé, s a páncélkamrában a fegyverek kezelését az elektromosság végzi.

 

Sd.Kfz.171 – PzKpfw V – Panther